A víz üzenete. Hogyan véd egészségünket a víz?
Táplálékod legyen az orvosságod!
Egészség megőrző tippek. Érezd jól magad!
A csontritkulás - amely elsősorban az idősebb nőket fenyegeti - csökkenti a csontok állományát, amelyek így könnyebben törnek. Egy új, 2500 fős vizsgálatban egyértelmű kapcsolatot találtak a nők kólafogyasztása és a csontveszteség mértéke között.
A csontok állományát egész életünkön át felépítő és lebontó folyamatok alakítják. Körülbelül 20 éves korig a csontszövet gyarapszik, 30 éves kor felett azonban lassan fogyatkozni kezd. A fogyatkozás a menopauza után lévő nőknél nagymértékben felgyorsul. Évi 3-5%-os csontvesztés élettanilag még normálisnak számít, azonban ha a veszteség ennél is nagyobb, akkor csontritkulást - orvosi szóval oszteoporózist - diagnosztizálnak.
A csontritkulás kezdeti tünetei általában a derék- és hátfájás, a csigolyák összecsúszása, a hát görbületének növekedése. Ahogy a betegség előrehalad, egyre nagyobb az olyan csonttörések – például a csigolya-, medence- vagy combnyaktörés – kockázata, amelyek akár súlyos mozgáskorlátozottságot is előidézhetnek. Ebben a késői szakaszban már nem lehet a csonttömeget visszaállítani, legfeljebb a további csontvesztést lehet megakadályozni. A megelőzés ezért rendkívül fontos, és már fiatal korban – a csontok épülésének időszakában – el kell kezdeni.
E téren a megfelelő mennyiségű kálcium biztosításának jut az egyik főszerep. Ez az ásványi anyag nemcsak a csontok felépítésében vesz részt, hanem a szívizmok és az immunrendszer működéséhez, továbbá a véralvadáshoz is nélkülözhetetlen. Hogy e funkciók biztosítva legyenek, a vérben található kálcium szintjének állandónak kell lennie. Ha a vér kálcium-koncentrációja csökken, akkor szervezetünk a csontokból kezdi elvonni azt, aminek következtében a csontok meggyengülnek. Egyes ételek és italok kedvezőtlenül befolyásolják a kálciumszintet, ezen keresztül pedig a csontok ásványianyag-sűrűségét.
A Tufts Egyetem kutatói eredetileg azt feltételezték, hogy a csontok csökkent ásványianyag-sűrűsége a szódavízfogyasztással kapcsolatos. Ám amikor megvizsgálták a felmérésben résztvevő több mint 2500 személy csontsűrűségét és az üdítőital-fogyasztási szokásaikat, kiderült, hogy egyedül a kólaivás befolyásolja negatívan a csontok sűrűségét, és kizárólag a nők esetében. Az eredmények szerint a diétás és koffeinmentes kólák egyaránt csökkentik a nők csontállományát.
Minél több kólát ivott egy nő, annál nagyobb volt a csontsűrűség-vesztesége. Azok a nők, akik naponta több mint három, 3,5 deciliteres kólát ittak, 2,3-5,1 százalékkal alacsonyabb csípőcsonti ásványsűrűséget mutattak, mint azok, akik napi egy kólánál kevesebbet fogyasztottak. A csontok ásványsűrűsége a naponta kólázó nőknél 3-5%-kal volt alacsonyabb, mint azoknál, akik csak alkalomszerűen ittak kólát – ekkora különbség pedig már a csonttörés nagyobb kockázatát is magával hozza. Ez az összefüggés csak a kólára volt igaz, vagyis más szénsavas üdítők nem befolyásolták számottevően a csontállományt.
Katherine Tucker, a kutatás vezetője szerint a csontsűrűség csökkenéséért a kólában lévő foszforsav a felelős. Ennek egyik lehetséges oka, hogy a foszforsav a vér pH-ját savas irányba tolja el, amit a csontokból származó kálcium hoz ismét egyensúlyba. Másrészt a foszforsav fölös mennyisége megköti a bélben lévő kálciumot, amely így nem tud felszívódni, továbbá a kálcium-anyagcserét szabályozó ún. paratireoid hormon szintjére is negatívan a foszforsav. Azt csak a további kutatások eredményei alapján lehet majd eldönteni, hogy ezek közül melyik a legmeghatározóbb. Várhatóan az is csak az újabb kutatásokból derül majd ki, hogy az összefüggés miért csak a nőkre igaz.
A kutatócsoport az American Society for Bone and Mineral Research ez évi minneapolisi találkozóján mutatta be eredményeit.
Jakabffy Éva
Forrás: http://egeszseg.origo.hu/cikk/0701/230031/csontfogyaszto_1.htm