Angol kutatók a Lancet című, széles körben elismert orvosi folyóiratban tették közzé új tanulmányukat, amelyben azt állítják, hogy egyes élelmiszerszínezékek és egy tartósítószer kombinációja hiperaktivitást okozhat a három és nyolc év közötti gyermekek körében. Egy megkérdezett hazai szakértő kételyeit fejezte ki a tanulmány hitelességével kapcsolatban, de azt tanácsolta, hogy a hiperaktív gyermekek lehetőleg ne fogyasszanak szénsavas üdítőitalokat, illetve más, tartósítószert és élelmiszerszínezékeket tartalmazó gyümölcsleveket.
A Southampton Egyetem kutatói 153 hároméves, és 144 nyolcéves gyermeknél vizsgálták, hogy lehet-e bármiféle kapcsolat a különféle üdítőitalokban általánosan alkalmazott élelmiszer-adalékanyagok és a gyermekkori hiperaktivitás kialakulása között. A felmérésben kétféle keverék szerepelt: az elsőben az adalékok között volt egy szintetikus sárga színezék, a "sunset yellow" (E110), az azorubin vagy másnéven karmazsin (E122), a tartrazin (E102), és egy savas vörös azoszínezék, a ponszó 4R (E124). A másodikban az E110 és az E122 mellett a kinolin sárga (E104) és az alluravörös (E129) volt jelen, ezenkívül mindkét keverék tartalmazta a tartósítószerként általánosan használt nátrium-benzoátot (E211) is. A kérdésben korábban meglehetősen ellentmondásos eredmények születtek, és a jelenlegi vizsgálatnak sem sikerült az összes szakembert meggyőznie az említett adalékanyagok káros hatásairól, mivel szerintük nincs szó ok-okozati összefüggésről.
Jim Stevenson pszichológus és munkatársai egy átlagosnak tekinthető gyermekpopulációból választották ki vizsgálati alanyaikat annak érdekében, hogy egyaránt legyenek benne olyan gyermekek, akiknél nem tapasztalható a hiperaktivitás semmilyen formája, és olyanok is, akiknél bizonyos fokú viselkedésbeli zavarok vannak jelen (a hiperaktivitásnak többféle kiváltó oka is ismert). A kutatók arra kérték a gyermekek szüleit, hogy a vizsgálat kezdete előtti időszakban csak olyan ételeket és italokat adjanak gyermeküknek, amelyek nem tartalmazzák a tanulmányban szereplő adalékanyagokat. Az ezt követő hat hetes időszakban a gyermekek egyik csoportja naponta egyszer olyan üdítőitalt kapott, amelyben a tartósítószer mellett jelen voltak a fent említett színezékanyagok keverékei, a másik csoport pedig sima gyümölcslevet ivott (színre és ízre természetesen mindkétféle üdítőital egyforma volt).
A gyermekkori hiperaktivitás vagy figyelemzavar (Attention Deficit Hyperactivity Disorder; ADHD) tünetei változatosak, de jól körülírhatók: a gyermek sokszor nem érti meg a neki szóló feladatokat, amelyekbe gyakran csak belekap, folyamatosan azonban nem képes odafigyelni rájuk (részletesen lásd korábbi cikkünket: A nyugtalan gyermek: hiperaktivitás). A kutatók a szülők és tanárok, illetve az iskolai órák alatt az osztályteremben tartózkodó megfigyelő személy beszámolói alapján mérték fel, hogy fokozódtak-e a gyermekek viselkedésbeli zavarai (a nyolcéves korosztálynál egy a koncentrációképesség mérésére alkalmas számítógépes tesztet is használtak). A kutatók azt tapasztalták, hogy az adalékanyagokat is fogyasztó gyermekcsoport körében egyes esetekben jelentős mértékben súlyosbodtak a hiperaktivitást jelző különféle tünetek - olvasható az egyetem sajtóközleményében.
"A mostani eredmények egyértelmű bizonyítékot jelentenek rá, hogy a színezékek különféle keverékei, illetve a velük együtt alkalmazott nátrium-benzoát károsan befolyásolhatja a gyermekek viselkedését" - vélekedett Stevenson.
A tanulmánnyal kapcsolatban megkérdeztük Dr. Sohár Pálnét is, az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet szakértőjét, aki kételyeit fejezte ki a tanulmány bizonyító erejével kapcsolatban. Ennek oka, hogy a hiperaktivitás kialakulását sok más tényező is befolyásolja, másrészt a szakértő szerint Magyarországon és más országokban sem valószínű, hogy az említett színezékeket pont olyan keverékben alkalmaznák, ahogyan az a southamptoni kutatócsoport tanulmányában szerepelt. A szakértő mindemellett azt tanácsolta, hogy a hiperaktív gyermekek lehetőleg ne fogyasszanak szénsavas üdítőitalokat, illetve más, tartósítószert és élelmiszerszínezékeket tartalmazó gyümölcsitalokat, ezek helyett inkább adjunk gyermekünknek ásványvizet vagy 100 százalékos gyümölcslevet (erre vonatkozó tanácsainkat lásd korábbi cikkünkben: Egészséges gyümölcslevek - Milyen üdítőitalt vásároljunk?).
Dr. Sohár Pálné hozzátette, hogy a kérdéssel kapcsolatban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (European Food Safety Authority; EFSA) közeljövőben megjelentetésre kerülő állásfoglalását fogja mértékadónak tartani, és a gyártók számára is csak azt követően léphet életbe a színezékek alkalmazására vonatkozó új szabályzat vagy korlátozás, amennyiben ezt az EFSA szükségesnek fogja tartani.
Forrás: http://egeszseg.origo.hu/cikk/0737/581218